Melyek a nagyfeszültség veszélyei?

A nagyfeszültségű veszély főként azokra a halálos sérülésekre vagy katasztrofális következményekre utal, amelyek akkor keletkezhetnek, ha egy személy vagy egy tárgy nagyfeszültségű feltöltött testhez közeledik. Az alábbiak a nagyfeszültségű veszély fő típusai, veszélyei és kapcsolódó forgatókönyvei:
1. Közvetlen áramütéses sérülés
Alapelv: Amikor egy személy közvetlenül érintkezik egy nagyfeszültségű töltött testtel, az áram áthalad a testen, és szervkárosodást okoz.
Veszélyes megnyilvánulások:
Szívleállás: A nagyfeszültségű áram azonnal tönkreteheti a szív elektrofiziológiai aktivitását, ami kamrafibrillációhoz vezethet (a leggyakoribb halálok).
Szervi égési sérülések:
Amikor az áram áthalad a testen, Joule-hő keletkezik, ami égési sérüléseket okoz az erekben, az idegekben, az izmokban és még a csontokban is (a belső károsodás súlyosabb lehet, mint a test felszíne).
Tipikus eset: A végtagokat amputálni kell a magas hőmérsékletű elszenesedés miatt, vagy a belső szervek megrepednek és vérzik.
Légzésleállás: Az áram megbéníthatja a légzőközpontot vagy a mellkas izmait, ami fulladáshoz vezethet.
Gyakori forgatókönyvek:
A szigeteletlen nagyfeszültségű vezetékek véletlen megérintése (például mászóoszlopok és öregedő vezetékek érintése).
Nagyfeszültségű elosztódobozok és transzformátorházak illetéktelen felnyitása.
2. Ívkisülési sérülés (közvetett érintkezés)
Alapelv: A nagyfeszültségű elektromosság áttöri a levegőt, és ívet ("elektromos szikrát") képez, és az áram az íven keresztül jut el az emberi testhez (nincs szükség közvetlen érintkezésre).
Veszélyes megnyilvánulások:
Íves égések:
Az ív hőmérséklete elérheti a több ezer Celsius-fokot, és azonnal nagy-felületű bőr- és nyálkahártya égési sérüléseket okoz (komolyabb, mint a lángos égés).
Légúti égési sérüléseket okozhat (a magas hőmérsékletű{0}}ívek által termelt gázok belélegzése), ami fulladáshoz vezethet.
Lökéshullám-sérülés: Az ív által felszabaduló energia léghullámokat hoz létre, amelyek felemelhetik az embereket, vagy tárgyakhoz ütközhetnek, töréseket, agyrázkódást stb.
Égő ruházat: Az ív meggyújthatja a ruhát, súlyosbítva a sérülést (főleg gyúlékony és robbanásveszélyes környezetben nagyobb a kockázat).
A biztonsági távolság követelményei (szigorúan be kell tartani):
Feszültségszint Minimális biztonsági távolság (emberi test és feltöltött test)
10 kV Nagyobb vagy egyenlő, mint 0,7 méter
110 kV 1,5 méter vagy annál nagyobb
220 kV Nagyobb vagy egyenlő, mint 3 méter
500kV Nagyobb vagy egyenlő, mint 5 méter
(Adatforrás: "Villamosenergia-biztonsági munkarend")
III. Lépcsőfeszültség áramütés
Alapelv: Miután a nagy-feszültségű vezeték a földre esik, elektromos tér jön létre, amelynek középpontja a leszállópont. Minél nagyobb a távolság a két láb között, annál nagyobb a potenciálkülönbség (feszültség), és az áram áthalad a lábakon, és kárt okoz.
Veszélyes megnyilvánulások:
Az izomgörcsök a lábakban lehetetlenné teszik a mozgást, és még az esés után is az áram áthalad a törzsön (kéztől a lábig vagy a szívig), ami végzetes áramütést okoz.
Ha nincs is közvetlen érintkezés a vezetékkel, a leszállóhelytől számított 8-10 méteren belül még mindig előfordulhat, hogy eltalálják (minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb a veszélytartomány).
Tipikus forgatókönyvek:
A tájfunok és a heves esőzések miatt a nagyfeszültségű vezetékek{0}}elszakadnak és a földre esnek.
A kültéri építkezés megsérti a föld alatti nagyfeszültségű{0}}kábeleket, és a föld feltöltődik.
4. Berendezés meghibásodása által okozott másodlagos katasztrófák
Robbanás és tűz:
Ha a nagyfeszültségű berendezések (például transzformátorok és kondenzátorok) rövidre-záródnak vagy túlterheltek, elektromos ívek vagy magas hőmérséklet hatására felrobbanhatnak, mérgező gázokat (például kén-hexafluorid bomlástermékeket) szabadítva fel, vagy meggyulladhatnak a környező éghető anyagok (például olaj és gáz, növényzet).
Eset: Az alállomás robbanása károkat okoz a környező épületekben vagy erdőtüzeket okoz.
Az elektromágneses sugárzás hatása:
Az ultra-nagyfeszültségű vezetékekkel (például 500 kV feletti) való hosszú távú szoros érintkezés-elektromágneses indukciót okozhat, és az emberi egészségre (például az idegrendszerre és a szív- és érrendszerre) gyakorolt ​​hatás ellentmondásos, de a nemzetközi szabványok továbbra is azt javasolják, hogy maradjanak távol.
V. Magas{1}}kockázatú kockázatok speciális forgatókönyvekben
Párás környezet:
Esős ​​napokon és vizes területeken javul a talajvezetőképesség, és jelentősen megnő a léptetőfeszültség kockázata (például az utcai villanyoszlopok és a vizes földkábelkutak szivárgása).
Munkarepülés:
Amikor az építőmunkások és az áramszolgáltató személyzet nagyfeszültségű vezetékek közelében dolgozik, szerszámaik vagy testük véletlenül hozzáérhetnek a vezetékekhez, és tömeges áldozatokat okozhatnak.
Városi nyilvános létesítmények:
Az elöregedő nagyfeszültségű{0}}kábelek és a földeletlen utcai lámpák/hirdetőtábla-tartók „láthatatlan gyilkosokká” válhatnak (például a hírekben gyakran előforduló „villamosütés” esetek).
VI. Hogyan kerülhetjük el a magas-feszültség veszélyeit?
1. Kültéri jelenetek:
Maradjon távol a magas{0}feszültségű oszlopoktól, alállomásoktól és vastornyoktól. Nagyfeszültségű vezetékek alatt horgászni, sárkányrepülni, sátrat állítani tilos-.
Azonnal álljon meg, ha leesett vezetéket talál, készítsen fényképet mobiltelefonjával a hely megjelöléséhez, majd menjen 20 méterrel arrébb, és hívja az áramszolgáltató telefont (például State Grid 95598).
Viharos napokon ne kerüljön nagy fák és fémtárgyak közelébe (amelyek villámhárítóvá válhatnak).
2. Beltéri és ipari színterek:
Tilos a nagyfeszültségű{0}}elosztó szekrényeket engedély nélkül üzemeltetni, és nem{1}}szakemberek nem léphetnek be a "magasfeszültség veszélyével" megjelölt helyiségekbe vagy területekre.
A vállalatoknak rendszeresen karban kell tartaniuk a nagyfeszültségű{0}} berendezéseket, be kell állítaniuk kettős szigetelést és szivárgásvédelmi eszközöket, valamint elsősegélynyújtási képzést kell biztosítaniuk az alkalmazottaknak áramütés esetén (például szív- és tüdő újraélesztési CPR).
3. Sürgősségi ellátás:
Ha valakit áramütés ér, tilos közvetlenül kézzel húzni! Azonnal meg kell szakítani az áramellátást (például kikapcsolni a kapcsolót), vagy száraz fapálcával vagy műanyag pálcikával el kell húzni a vezetékeket.
A 120-as szám hívásakor magyarázza el a „nagyfeszültségű áramütés” helyzetet, és emlékeztesse az egészségügyi személyzetet, hogy viseljenek anti-elektromos felszerelést.
Összegzés
A nagyfeszültségű veszély alapvető jellemzői a „magas halálozási arány és a visszafordíthatatlan károsodás”. Veszélye nem csak a közvetlen érintkezésből ered, hanem rejtett eszközökön, például ív- és léptetőfeszültségen keresztül is károkat okozhat. A mindennapi életben a „nagyfeszültségű veszély” táblával jelölt területek tiszteletben tartása és a biztonságos távolság betartása a kulcsa a tragédiák elkerülésének. A gyermekeket különösen arra kell nevelni, hogy ismerjék fel a figyelmeztető szimbólumokat, és maradjanak távol az elektromos létesítményektől - a megelőzés mindig fontosabb, mint az elsősegélynyújtás.